Itt ülök a reptéren, várva a beszállásra. Azt hiszem elmondhatom, hogy ilyen szervezett még soha életemben nem voltam. Ma délelőtt picit idegeskedtem, hogy mindent rendben hagyok e itt és befejezek e mindent időben, de azt hiszem sikerült. Az a gondolat, hogy majd mi lesz kint és merre indulok, még nem is foglalkoztatott egyáltalán, mert bennem él egy teljesen egyszerű bizonyosság, hogy minden úgy alakul, ahogy kell, és oda kerülök ahova kell, előre tervezgetéssel pedig csak szűkítem a saját lehetőségeim és határaim. Azt pedig nem szeretném. Határtalan szabadságot szeretnék adni magamnak.
Szokatlan módon teljesen időben kiértem, befért minden a hátizsákomba, és szerintem egész jól pakoltam. Fertőtlenítésképpen egy üveg pálinka is benne van, még térképem is van, útikönyvek is pdf-ben... Úgyhogy minden süti. Egy vicces dolog történt még azért, hogy az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy a lúgosító bázis poromat nem tettem be a táskámba, ezért gyorsan betöltöttem egy üres mézes üvegbe, és bedobtam a kézi poggyászba. Hirtelen fel sem merült bennem, hogy a fehér por másnak is kinézhet. Aztán kiszedték a táskám az ellenőrzésnél, egyszerűen tippem se volt előre hogy mit hagyhattam benne. Kiszedték a nem kis mennyiségű fehér port, kérdezték mi ez... Mondom ez a bázis porom. Röhögtek egy nagyot, aztán mondták hogy menjek. Nem próbálták ki, hogy tényleg az van e benne :)
Üdv mindenkinek, elindultam! :)
